Csődeljárás: avagy tudnivalók a felszámolási eljárás, a csőd felszámolás kapcsán

Csődeljárás, felszámolási eljárás, csőd felszámolás – mind olyan kifejezések, amelyek tartalmára ritkán gondol szívesen az ember, pláne foglalkozik vele. Ugyanakkor a valóság természete olyan, hogy megkívánja a vele való szembesülést. Nézzük, melyek a vonatkozó szabályok!

A csőd felszámolás együttes szabályai

A vállalkozásokkal kapcsolatos csődeljárások és felszámolási eljárások kérdésére a csődeljárásról az 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtörvény) az irányadó. Az eljárás a csőd - és a felszámolási ügymenet megindítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában kezdődik. Mégpedig az adós székhelye szerinti általános bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

A csőd processzusa

A csőd processzusa során az adós fizetési türelmi időt kap, hogy megkísérelje megkötni az egyezségi megállapodást. A bíróság az adóssal szembeni eljárás megindítását elrendelő végzésében csődgondnokot jelöl ki az adós részére. A felek az eljárást lefolytató bírósághoz kifogást nyújthatnak be a csődgondnok hanyagságának vagy cselekményeinek kifogásolására.
Az eljárásban részt vevő adósokat a megindítást követő 120. napot követő második napon 00.00 óráig terjedő fizetési moratórium illeti meg. Ez az adósok egyetértésével meghosszabbítható. A hosszabbítás az eljárás megindításától számított 365 napot nem haladhatja meg.
A hitelezőknek követeléseiket az eljárást megindító végzés kibocsátását követő 30 napon belül kell benyújtaniuk az adósnak és a csődgondnoknak. Ezzel egyidejűleg be kell fizetniük a követeléseik nyilvántartásba vételének díját.
A fizetési moratórium ideje alatt az adósnak meg kell kísérelnie a hitelezőkkel az egyezségi megállapodás megkötését. Ennek érdekében az adósnak egyezségi találkozót kell kezdeményeznie, ahol a hitelezők szavaznak a benyújtott javaslat és reorganizációs terv elfogadásáról. A megállapodást ezután a bíróságnak jóvá kell hagynia vagy el kell utasítania.
Ha a felek nem tudnak megegyezni, vagy a megállapodás nem a jogszabályoknak megfelelő, a bíróság megszünteti az eljárást. Ezt követően hivatalból megállapítja az adós fizetésképtelenségét, és elrendeli az adós cég felszámolását.

A felszámolás processzusa

A felszámolás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli felszámolása esetén a hitelezők a törvényben meghatározottak szerint megfelelő kártérítéshez jussanak.
Az adós cég felszámolását a bíróság hivatalból vagy a hitelezők kérelmére rendeli el. Az adós céget a bíróság hivatalból felszámolja, ha az adós céggel kapcsolatos csődügymenet során nem kötöttek egyezségi megállapodást. Ugyanez a forgatókönyv van, akkor a megállapodás nem felel meg a jogszabályoknak. Az eljárás az adós, annak hitelezője vagy az adós felszámolója kérelmére is megindítható.
A bíróság az eljárásban az adós kérelmére 45 nap türelmi időt adhat a tartozás rendezésére. Ha az adós a tartozását rendezi, és a hitelező eláll a kérelmétől, a bíróság az eljárást megszünteti.
A fizetésképtelenség tényét megállapító végzés hatálybalépését követően a bíróság az adós részére haladéktalanul felszámolót jelöl ki. Továbbá a Cégközlönyben végzést tesz közzé az adós elleni eljárás megindításáról. A hitelezőknek az adóssal szembeni követeléseiket az eljárást megindító végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell a felszámolóhoz benyújtaniuk.
A felek a felszámoló hanyagsága vagy cselekménye ellen tiltakozást nyújthatnak be a bírósághoz. A felszámoló felméri az adós vagyonhelyzetét és az adóssal szembeni követeléseit. Ezt követően az adósok követeléseit érvényesíti, majd az adós vagyonát értékesíti.

Egyéb fontos tényezők

A felszámolási eljárást megindító végzés kibocsátását követő 40 nap eltelte fontos pont. Eddig a napig, vagyis az adós és a hitelezők a bírósághoz benyújtandó végelszámolási mérleg benyújtásáig bármikor megállapodhatnak.
Elképzelhető, hogy az eljárásban az adós és a hitelezők nem kötnek egyezségi megállapodást. Az sem kizárt, hogy a hitelezők követelései a csődtörvény 45/A. §-a szerint nem rendeződnek. Ekkor a felszámoló kérelmére a bíróság végzést hoz. Ennek során határoz

• az eljárás megszüntetéséről

• az adós cég megszüntetéséről

• a viselendő költségek mértékének és megoszlásának megállapításáról,

• a felszámolási eljárás összegének megállapításáról

• a felszámolót megillető díjról.

Ne feledjük tehát, hogy jogállamban a pénz a fegyver – a bankó a bomba, a fillér a szilánkja.